Az olvasó egy sikeres pályázat eredményét tartja kezében – immár másodízben. Utópia pályázatunk novellatermése mind minőségileg, mind mennyiségileg sikernek ítélhető. A mennyiségi sikert mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az anyag két számot tölt meg. A minőség megítélése – természetesen – az olvasó döntése, a szerzőkkel együtt reméljük, hogy nem okozunk csalódást.
Jelen kötet tartalmilag nem kevésbé pesszimista, mint az előző Utópia szám. Szerzőink – valószínűleg a mából kiindulva – sötét jövőket vázoltak fel, s a képet a néhány pozitív végkicsengésű darab sem élénkíti föl. A sötét hangulatot az sem oldja, hogy több írás is saját jövőnkkel, Magyarországgal foglakozik. Élénkülést – könnyed szórakozást – a néhány szatirikus hangvételű írástól sem várhat az olvasó: valódi szatírákkal találkozik, gyilkos, fekete humorral.
Ennyire reménytelen jelenben élnénk?
A választ mindenkinek önmagában kell megtalálnia. Mint szerkesztő, önző módon azt szeretném, ha ezek a válaszok irodalmi formában is kifejezésre jutnának, és szerencsém lenne közölni őket egy jövőbeli – reményeim szerint optimistább végkifejletű – Utópia pályázat kapcsán.
Ebben a számban jelenik meg az Avana egyesület 2009. évi Preyer Hugo Novellaíró Pályázatának első három helyezett alkotása, melyek tematikusan nem kapcsolódnak az Utópia kötetekhez, azonban remélhetően ugyanazt az irodalmi minőséget képviselik, mint az Utópia pályázat írásai.
Vásárhelyi Lajos kritikai szelleme ezúttal is a Zsoldos Péter Díjra jelölt regények és kisregények szerzőit kísértheti. Kíváncsian várjuk a zsűri döntését.
Jelen szám borítógrafikájára szintén pályázatot írtunk ki, mely – legalábbis a mennyiség tekintetében nem volt olyan sikeres, mint az irodalmi pályázat. A beérkezett négy alkotásból a kötet szerzői választották ki a nekik tetszőt, Lőrinczy Judit alkotását, mely mögött látni és láttatni szeretnék írásaikat. A pályázatra beérkezett művek szürkeárnyalatos változatai – egy kivételével – megtekinthetők az Antológiában. És bemutatunk még egy alkotást, mely az internet rejtelmeinek "jóvoltából" csak jóval az eredmény megállapítása után került elő.
Egy csalódásról is számot kell adnom, mely egyben szerkesztői kudarc. Úgy tűnik, a csillagközi utazás témája nem mozgatta meg a tudományos fantasztikus szerzők újabb generációit. Bár ez a jelenség külön megérne egy elemzést, most csak annyit tehetek, hogy kénytelenségből –reménykedve, hogy valami megváltozik – a pályázat határidejét szeptemberig meghosszabbítom, és keresztbe tett ujjakkal várom a csodát.
Jó szórakozást!
PS: Újabb szerkesztői kudarc megelőzére kérem olvasóinkat, hogy gördítsen alább, és segítsen eljövendő témáink kiválasztásánál!
Jelen kötet tartalmilag nem kevésbé pesszimista, mint az előző Utópia szám. Szerzőink – valószínűleg a mából kiindulva – sötét jövőket vázoltak fel, s a képet a néhány pozitív végkicsengésű darab sem élénkíti föl. A sötét hangulatot az sem oldja, hogy több írás is saját jövőnkkel, Magyarországgal foglakozik. Élénkülést – könnyed szórakozást – a néhány szatirikus hangvételű írástól sem várhat az olvasó: valódi szatírákkal találkozik, gyilkos, fekete humorral.
Ennyire reménytelen jelenben élnénk?
A választ mindenkinek önmagában kell megtalálnia. Mint szerkesztő, önző módon azt szeretném, ha ezek a válaszok irodalmi formában is kifejezésre jutnának, és szerencsém lenne közölni őket egy jövőbeli – reményeim szerint optimistább végkifejletű – Utópia pályázat kapcsán.
Ebben a számban jelenik meg az Avana egyesület 2009. évi Preyer Hugo Novellaíró Pályázatának első három helyezett alkotása, melyek tematikusan nem kapcsolódnak az Utópia kötetekhez, azonban remélhetően ugyanazt az irodalmi minőséget képviselik, mint az Utópia pályázat írásai.
Vásárhelyi Lajos kritikai szelleme ezúttal is a Zsoldos Péter Díjra jelölt regények és kisregények szerzőit kísértheti. Kíváncsian várjuk a zsűri döntését.
Jelen szám borítógrafikájára szintén pályázatot írtunk ki, mely – legalábbis a mennyiség tekintetében nem volt olyan sikeres, mint az irodalmi pályázat. A beérkezett négy alkotásból a kötet szerzői választották ki a nekik tetszőt, Lőrinczy Judit alkotását, mely mögött látni és láttatni szeretnék írásaikat. A pályázatra beérkezett művek szürkeárnyalatos változatai – egy kivételével – megtekinthetők az Antológiában. És bemutatunk még egy alkotást, mely az internet rejtelmeinek "jóvoltából" csak jóval az eredmény megállapítása után került elő.
Egy csalódásról is számot kell adnom, mely egyben szerkesztői kudarc. Úgy tűnik, a csillagközi utazás témája nem mozgatta meg a tudományos fantasztikus szerzők újabb generációit. Bár ez a jelenség külön megérne egy elemzést, most csak annyit tehetek, hogy kénytelenségből –reménykedve, hogy valami megváltozik – a pályázat határidejét szeptemberig meghosszabbítom, és keresztbe tett ujjakkal várom a csodát.
Jó szórakozást!
PS: Újabb szerkesztői kudarc megelőzére kérem olvasóinkat, hogy gördítsen alább, és segítsen eljövendő témáink kiválasztásánál!